Legyen ünnep! - Katona Klári

Igazán szégyellem magam, és már nem is ígérek semmit. Valójában tudom, hogy mért nem írtam mostanában. Mert igaz, hogy ki se látszottam a sok feladat közül, de talán nem ez az igazi ok. Egyszerűen alig hallgattam az utóbbi hónapokban zenét, nem volt, és ma sincs normálisan hallgatható eszközöm, sorra ment tönkre mindegyik, és így nem jön az ihlet. De akárhogy is van, nem hagyhatom, hogy összeomoljon a blogom. Meg karácsony is lesz, és meg kell mutassam azon keveseknek, akik nem ismerik, vagy nem hallgatták még figyelmesen, a legkedvesebb karácsonyi dalomat. És boldog karácsonyt kell kívánjak mindazoknak, akik a hallgatás dacára visszajárnak ide, és várják, hogy lesz-e valami.

Katona Klárihoz különös vonzalom köt már több mint húsz éve. Évekig éltem a dalai bűvöletében. A szó szoros értelmében ronggyá hallgattam a kazettáit. Sokszor egy nagy magnós rádiót tettem az ágyam mellé, mert walkmanem nem volt, CD-lejátszóm még kevésbé, az mp3-at meg még nem találták föl, és azt hallgattam fülhallgatóval, míg el nem aludtam. Egyszer három osztályt érettségiztettem egymás után, ilyenkor este félálomban is érettségiztet az ember. Az egyik éjjel magnóhallgatás közben aludtam el, és valami olyat álmodtam, hogy nem szabad elaludnom, mert Katona Klárit le kell vizsgáztatnom, és mi lesz, ha nem figyelek?

Nem tudom, mi a titok. Nyilván Presser, Sztevanovity Dusán, Demjén, tehát a szerzők is, de nemcsak, hiszen másoktól is énekelt pl. a Mozi című albumon. Mindig lehetett érezni, hogy akar valamit, nemcsak előad. Természetes folytatás volt, hogy később a saját szerzeményeivel jelentkezett. Újabb zenéi kevésbé fognak meg, de a szövegeit nagyon nagyra tartom. Azt mindig lehetett tudni, hogy költő lakik benne, például a néhol olvasható interjúkból.

A Legyen ünnep! Demjén száma, és a különleges remekműnek számító Éjszakai üzenet (1986) egyik darabja. Szeretettel küldöm mindenkinek, aki távol tölti a karácsonyt attól, akit szeret.



És maradjon valami Katona Kláriból karácsony utánra is. Ha az életmű egyik központi darabja az Éjszakai üzenet, akkor a másik biztosan a Titkaim (1981). Érdekes, ezt jóval később ismertem meg, nyilván azért, mert már nem lehetett kapni akkoriban, amikor minden nap végighallgattam legalább egy kazettát. Hihetetlen kemény és őszinte album. A mai videót erről választottam.