As Time Goes By - Billie Holiday

Nyugi, ez az utolsó felvétel az As Time Goes By-ról. Egyben a kedvencem, sőt talán az egyetlen olyan interpretáció, amelyet önmagában is igazán szeretek - függetlenül a változatok iránti szenvedélyes "hermeneutikai" érdeklődésemtől. Mert Billie Holiday édes hangja összetéveszthetetlen, és a sok évtized távlatából is elvarázsol és megborzongat.



Billie Holiday (1915-1959) az olyan tragikus sorsú és egyben zseniális énekesnők közé tartozik, mint a pár hete már bemutatott Janis Joplin. A szegénységből indult, fiatalon prostituált is volt, aztán karrierje magasra ívelt, de belül boldogtalan maradt. Zűrös szerelmi ügyek, és persze a heroin, ami miatt a hatóságokkal is meggyűlt a baja. Gyakorlatilag pénz nélkül halt meg 44 éves korában szív- és májelégtelenségben. És közben: a jazz egyik halhatatlan dívája. Lady Day, ahogy élete végén nevezték.

A dal szövege továbbra is a Casablancáról szóló bejegyzésben olvasható.

A mai YouTube videón Bille Holiday egyik legnagyobb sikerét, a Strange Fruit-ot énekli.

As Times Goes By - Rod Stewart & Queen Lafitah

Egy igazi csemege: az örökifjú rocksztár énekli a negyvenes évek szentimentális slágerét. Rod Stewart ma elmúlt hatvan, de még nem élt, amikor a Casablancát bemutatták. Az évezred elején egész sorozatot adott ki The Great American Songbook címen csupa örökzöld slágerrel. A sorozat II. "kötete" 2003-ban jelent meg As Time Goes By címen, rajta természetesen a címadó dallal.



Legalább ennyire izgalmas a dal másik előadója, az elbűvölő Queen Latifah. Az amerikai énekesnő, színésznő és modell (!) valamivel fiatalabb Rodnál, 1970-ben született. Nálunk talán a Chicago Mama Mortonja számít a legemlékezetesebb alakításának.



Ez a felvétel arra is alkalmat ad, hogy megismerkedjünk az As Time Goes By intrójával, amely sok felvételen hallható, de a mai kivételével egyiken sem azok közül, amelyeket kiválasztottam. Az angolul nem tudók számára röviden: a dal arról szól, hogy akármekkorát változott is a világ, a szerelem az szerelem, a férfinak kell a nő, a nőnek kell a férfi, és mindkettőnek kell a romantika és a csók. (Hogy az alábbi intróban Rod Stewart - több más előadóhoz hasonlóan - mért mond "third dimension"-t, azaz harmadik dimenziót "fourth dimension", negyedik dimenzió helyett, amitől ugye értelmét veszti az Einsteinre való utalás, az számomra rejtély.)

A dal további (tulajdonképpeni) szövege továbbra is a Casablancáról szóló bejegyzésben olvasható.

This day and age we're living in
Gives cause for apprehension
With speed and new invention
And things like fourth dimension.

Yet we get a trifle weary
With Mr. Einstein's theory.
So we must get down to earth at times
Relax relieve the tension

And no matter what the progress
Or what may yet be proved
The simple facts of life are such
They cannot be removed.

Az alábbi klipen Queen Latifah egyik legismertebb rap számát, a UNITY-t láthatjuk.

As Time Goes By - Ella Fitzgerald

Sokkal több felvétel készült az As Time Goes By-ról, mint amennyit a hallgatók (olvasók) untatása nélkül itt meg lehetne jeleníteni. Ella Fitzgerald azonban nem hagyható ki a sorból.



Ismét egy legenda, és ismét valaki, aki rendesen végigélte a századot. Ella Fitzgerald 1917-ben született, és 1996-ban halt meg. "A dal first ladyje" kétségkívül a legnépszerűbb jazz énekesnő volt az Egyesült Államokban mintegy fél évszázadon át. Életében 200 albumot készített, és a lemezek eladási példányszáma 40 millióra rúg.

Ennek a felvételnek külön érdekessége, hogy Ella 1970-es budapesti koncertjén készült. Ez az egész igazából arról szól, mennyire nem számít maga a dal, és milyen fontos az előadó és a kontextus. Ez a nagyon igénytelen, romantikus kis dallam új életre kel, amikor minden idők legnagyobb jazz énekesnője a saját képére formálja. Hát gyertek vissza gyakran, mert lesznek itt még érdekességek.

A dal szövege az előző bejegyzésben olvasható.

Az alábbi YouTube videón Ella egy 1930-as klasszikust ad elő. A Georgia on My Mind Stuart Gorrell és Hoagy Carmichael szerzeménye, és valószínűleg még többen énekelték, mint az As Time Goes By-t. Tulajdonképpen egy Georgia nevű lányról szól, de úgy is lehet érteni, hogy az érzelmek Georgia államra vonatkoznak, így hát a dal Georgia hivatalos himnuszává lett. (Azt hiszem, úgy senki nem értette, hogy Grúziáról szól :).)

As Time Goes By - Frank Sinatra

A következőkben szeretném bemutatni az As Time Goes By néhány jeles interpretációját. A dalt nagyon sokan énekelték, így a teljesség meg sem közelíthető. Először lássunk néhány adatot magáról a számról! Ha hihetünk a Wikipédiának, a szerző Herman Hupfeld, aki a dalt 1931-ben írta az Everybody's Welcome c. musical számára, és eredetileg Frances Williams (1901-1959) adta elő.

Mai előadónk az amerikai legenda, Frank Sinatra (1915-1998). Hát akkurátusan végigélte a 20. századot. Sokak szerint a század legnépszerűbb szórakoztató művésze volt, és egyben a legnagylelkűbb emberbarát: állítólag több mint egymilliárd (!) dollárt adott élete során különböző karitatív alapítványoknak. Több mint 50 filmfőszerepet játszott, és a Guinness rekordként tartja számon, hogy 1980. január 26-án Rio de Janeiróban 175 ezer ember előtt adott koncertet. Ez alighanem a legnagyobb közönség volt, amely valaha egy szólóénekes kedvéért összegyűlt.



You must remember this,
A kiss is still a kiss,
A sigh is just a sigh,
The fundamental things apply....
As time goes by.

And when two lovers woo,
They still say 'I love you',
On that you can rely
No matter what the future brings,
As time goes by.

Moonlight and love songs, never out of date.
Hearts full of passion, jealousy, and hate.
Woman needs man, and man must have his mate,
That no one can deny.

It's still the same old story,
A fight for love and glory,
A case of do or die.
The world will always welcome lovers....
As time goes by.

Moonlight and love songs, never out of date.
Hearts full of passion, jealousy, and hate.
Woman needs man, and man must have his mate,
That no one can deny.

A mai YouTube videó Sinatra talán legnagyobb sikerét, a My Way-t mutatja be egy kis hommage vetítéssel. A My Way-re persze külön is vissza kéne térni egyszer, hiszen nálunk talán ismertebb a Gypsy Kings előadásában, és ez a kétféle interpretáció talán megér egy "adást" :).

As Time Goes By - A filmzene

A Me llaman Caye után újra filmzene, de több mint hatvan évet visszaugrunk az időben. A Casablanca különleges varázsa tulajdonképpen érthetetlen. Ahányszor megnézem, annyiszor kell beismernem, hogy a cselekmény tele van lehetetlen, logikátlan és következetlen elemekkel. És mégis: ahányszor megnézem, annyiszor kavar fel és nyűgöz le újra Kertész Mihály halhatatlan mozija. Miben áll a titok? Szerintem elsősorban a nagyon jól kitalált karakterekben, akiket kitűnő színészek jelenítenek meg. Ebben a filmben szinte mindenki izgalmas. Elsősorban persze Rick (Humphrey Bogart), aki a westernekből lehet ismerős: kiábrándult, cinikus felszín, keménység és határozottság, de - mint Renault kapitány szellemesen megjegyzi - valójában "sentimentalist", aki végül példát mutat önzetlenségből és önfeláldozásból. De minden mellékszereplő egy külön világ: nemcsak Renault kapitány (Claude Rains) vagy Ferrari, a feketepiac feje (Sydney Greenstreet) emlékezetes, hanem egy életre megjegyeztük az ügyeskedő Ugarte (Peter Lorre), a bölcs főpincér, Carl (Szőke Szakáll) vagy akár a Marseillaise-t könnyezve éneklő névtelen gitáros énekesnő (Corinna Mura) és a nagyonszerelmes mixer-vagy-mi Sascha (Leonid Kinsky) alakját is. Szerintem az is zseniális, hogy a film egyetlen igazán szürke alakja egyben az egyetlen egyértelműen pozitív figura: a nemzetközi ellenállás hőse, Victor Laszlo (Paul Henreid).

De ez egy zenei blog, és a következő napokban a nagy filmsláger, a szerelmi emlékeket felkavaró As Time Goes By különböző interpretációit szeretném bemutatni. Természetes, hogy először az eredeti filmzenéről lesz szó, a jobbra található Miniamp indítógombjára kattintva a Casablanca egyik nagyjelenetének hangjai csendülnek fel. A jelenet szereplői: a gyönyörű Ilsa Lund, a nagy szerelem (Ingrid Bergman) és Sam, a zongorista-énekes, aki már Párizsban is a szerelmesek hű társa volt. Samet Dooley Wilson játssza, és mai "adásunkban" ő énekli el a "Múlik az idő"-t (avagy: "Az óra jár"-t).



ILSA: Hello, Sam.

SAM: Hello, Miss Ilsa. I never expected to see you again.

He sits down and is ready to play.

ILSA: It's been a long time.

SAM: Yes ma'am. A lot of water under the bridge.

ILSA: Some of the old songs, Sam.

SAM: Yes, ma'am

Sam begins to play a number. He is nervous, waiting for anything.

ILSA: Where is Rick?

SAM (evading): I don't know. I ain't seen him all night.

Sam looks uncomfortable.

ILSA: When will he be back?

SAM: Not tonight no more. He ain't coming. Uh, he went home.

ILSA: Does he always leave so early?

SAM: Oh, he never...well...he's got a girl up at the Bleu Parrot. He goes up there all the time.

ILSA: You used to be a much better liar, Sam.

SAM: Leave him alone, miss Ilsa. You're bad luck to him.

ILSA: Play it once, Sam, for old time's sake.

SAM: I don't know what you mean, Miss Ilsa.

ILSA: Play it, Sam. Play "As Time Goes By."

SAM: Oh I can't remember it, Miss Ilsa. I'm a little rusty on it

Of course he can. He doesn't want to play it. He seems even more scared now.

ILSA: I'll hum it for you.

Ilsa starts to hum.

Sam begins to play it very softly.

ILSA: Sing it, Sam

And Sam sings.

SAM: You must remember this, A kiss is just a kiss, A sigh is just a sigh, The fundamental things apply, As time goes by.

The door of the gambling room opens. Rick comes swinging out. He's heard the music and he's livid.

SAM: And when two lovers woo, They both say I love you, On that you can rely, No matter what the future brings, As time goes by.

Rick walks briskly up the piano.

RICK: Sam. I thought I told you never to play...

Az alábbi videón viszont nem ez a jelenet látható, hanem a film tetőpontját jelentő "We'll always have Paris" jelenet: Ilsa és Rick búcsúja.